Elhunyt Szauer Tibor, a hatvanas–hetvenes évek kiemelkedő magyar építésze
Fájó veszteség érte a magyar építész szakmát: 2025. július 21-én, mindössze néhány héttel 91. születésnapja előtt elhunyt Szauer Tibor, a Kádár-kor egyik legtehetségesebb és legeredetibb alkotója – számolt be az Építészfórum.
Gyermekkori álomból hivatás
Szauer Tibor 1934. szeptember 19-én született. Már gyermekkorában szívesen rajzolt épületeket, így nem volt kérdéses, hogy építésznek készül. Először egy építőipari technikumban tanult, majd barátjával és osztálytársával, Kampis Miklóssal együtt a Budapesti Műszaki Egyetem építészkarán folytatta tanulmányait. Egyetemi évei alatt ismerte meg többek között Kovách Istvánt és Makovecz Imrét, akikkel később szakmailag is szoros kapcsolatban maradt.
Az első sikerek
Diplomamunkája, a Budai Kamaraszínház terve nagy visszhangot keltett, és elindította karrierjét a BUVÁTI tervezőirodánál. 1961-ben az MTK teniszezőinek városmajori klubházával szerzett magának ismertséget. Ekkoriban készült több más fontos munkája is, például a pestszentlőrinci Forum Mozi (1962), amely sajnos már nem áll.
Kiemelkedő alkotások
1963-ban, Makovecz Imre hatására a SZÖVTERV-hez igazolt, ahol nagyobb művészi szabadságot élvezett, mint sok más kortársa. Ekkor születtek a korszak formabontó épületei:
Mezőgazdasági Vásár halászcsárda (1964),
Szigetvári Földszöv-áruház (1965),
Szombathelyi Gyöngyös Áruház (1967–1969),
Nagykátai ÁFÉSZ otthona (1971),
Kisbéri Bakony Áruház,
Kabai művelődési ház (1972),
Marcali Baglas Hotel,
Kapuvári Hanság Áruház és Hotel (1973).
Nemzetközi tapasztalatok és későbbi munkák
1971-ben a KÖZTI munkatársa lett, majd 1975-ben az ÁÉTV-hez szerződött, ahol részt vett a szíriai Aleppó Asszad Hadmérnöki Akadémia tervezésében. A következő években több országban is dolgozott, de 1978-ban hazatért, és a Fóti Filmgyár tervezőjeként folytatta pályáját. Nevéhez fűződik többek között a Róna utcai szinkronműterem is.
Nyugdíjasként sem hagyta abba a tervezést: magánirodáknak is dolgozott, és a 2000-ben elkészült, majd 2015-ben kibővített felső-krisztinavárosi római katolikus urnatemető is az ő alkotása.
Öröksége
Szauer Tibor életműve jól mutatja, hogy a szocialista Magyarország építészeti közegében is születtek maradandó, értékes, olykor merészen újító alkotások. Munkái ma is tanúskodnak arról a szakmai igényességről és kreativitásról, amely egész pályáját jellemezte.
Halálával egy korszak meghatározó alakjától búcsúzik a magyar építészet, de épületei és szellemisége tovább élnek.
