Magyar Péter nyílt levélben ment neki Orbán Győzőnek, Orbán Viktor édesapjának a hatvanpusztai birtok finanszírozása miatt. A Tisza politikusa szerint nem áll össze a történet: a Dolomit Kft.-ből származó, Orbán Győzőre eső nyereség szerinte nem fedezhette a több száz hektáros birtok megvásárlását és a hatalmas építkezést. A kérdés egyszerű, de politikailag robbanásveszélyes: honnan volt pénz Hatvanpusztára?
„Nem jön ki a matek”
Magyar Péter a Facebookon közzétett nyílt levelét azzal kezdte: „Kedves Győző Bátyám! Nem jön ki a matek a hatvanpusztai uradalmi birtok kapcsán.” A levél apropója az volt, hogy Orbán Győző korábban arról beszélt: a Dolomit Kft. bevételeiből fedezte a földvásárlást és az építkezést.
Magyar szerint azonban a számok mást mutatnak. Úgy számol, hogy a 300 hektár föld ára nagyjából 1 milliárd forint lehetett, a 7000 négyzetméternyi építkezés pedig a romok és veszélyes hulladék elszállításával, valamint a luxusanyagok beépítésével legalább 15–20 milliárd forintba kerülhetett.
Innen jön a levél legfontosabb kérdése: ha 5 milliárd forint maradhatott, hogyan lehetett ebből 15–20 milliárdosra becsült uradalmi birtokot felépíteni?
Ez persze Magyar Péter számítása és politikai állítása. A pontos költségeket csak a szerződések, számlák, kifizetések és engedélyezési iratok alapján lehetne ellenőrizni. Éppen ezért Magyar arra szólította fel Orbán Győzőt, hogy ha valóban tisztázni akarja a fiát és a családot, tegye nyilvánossá a hatvanpusztai építkezés dokumentumait.
Hatvanpuszta régóta szimbólum
Hatvanpuszta nem egyszerű ingatlanügyként él a magyar közéletben. Az egykori majorság évek óta az Orbán-család vagyonosodásáról, a hatalom és a magánvagyon kapcsolatáról, valamint a NER gazdasági hátországáról szóló viták egyik legfontosabb jelképe.
Orbán Győző a Borsnak adott interjúban arról beszélt, hogy fel akarta támasztani a mintagazdaságot. A 444 összefoglalója szerint azt mondta: először vett mintegy 300 hektár földet, majd megvette a telepet is, amelyet rendbe hoz. A beruházás pontos árát azonban nem nevezte meg.
Ez a hiányzó adat adja a vita magját. Amíg nincs nyilvános, tételes elszámolás, addig minden becslés politikai fegyverré válik. Magyar Péter most pontosan erre épít: nem azt állítja, hogy egy konkrét bűncselekmény bizonyított, hanem azt mondja, a hivatalosan látható bevételekből nem magyarázható meg a birtok mérete és minősége.
Vagyonosodási vizsgálatot ígér
Magyar Péter a levélben arra is emlékeztetett, hogy kormányra kerülése esetén a Tisza vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezne minden volt miniszterelnök, miniszter, képviselő és családtagjaik esetében húsz évre visszamenőleg.
Ez már nem csak Hatvanpusztáról szól. A Tisza ezzel azt üzeni, hogy a politikai családtagok vagyonosodását is átvilágítaná, nemcsak a közvetlen tisztségviselőkét. Ez különösen érzékeny pont, mert a NER-rel kapcsolatos kritikák egyik visszatérő eleme éppen az volt, hogy a vagyon sokszor nem közvetlenül politikusok, hanem rokonok, üzleti partnerek és bizalmi emberek körül jelent meg.
Ha ilyen vizsgálatok valóban indulnának, Hatvanpuszta szinte biztosan az első ügyek között lenne. Nemcsak az összegek miatt, hanem azért is, mert a birtok régóta a politikai ellenfelek egyik legerősebb szimbóluma.
A nagy kérdés továbbra is ugyanaz
Orbán Győző oldaláról a történet magyarázata eddig az volt, hogy saját céges bevételeiből, üzleti tevékenységéből finanszírozta a birtokot. Magyar Péter szerint viszont ez a magyarázat nem elég, mert a látható nyereség és a becsült beruházási költség között túl nagy a különbség.
A vita végére csak dokumentumok tehetnének pontot: adásvételi szerződések, kivitelezői számlák, banki kifizetések, hitelszerződések, tulajdoni lapok és adózási adatok. Ezek nélkül maradnak a becslések, a politikai állítások és a kérdések.
Magyar Péter levele azért ütött nagyot, mert nem bonyolult jogi nyelven támadott, hanem egyszerű számítást tett a nyilvánosság elé. Ha a birtok 15–20 milliárd forintba kerülhetett, de Orbán Győzőre a Dolomit Kft.-ből Magyar szerint legfeljebb 5 milliárd maradhatott a földvásárlás után, akkor a közvéleményben magától adódik a kérdés: ki fizette a különbséget?
Erre egyelőre nincs nyilvánosan bizonyított válasz. De Hatvanpuszta ügye ezzel újra visszakerült a politikai napirend közepére.
A Tisza politikusa ehhez hozzátette: a mélygarázs, a gyerekmedence, a kerítés, a napelempark, valamint a mélyépítészeti és gépészeti munkák költségeit még külön is figyelembe kellene venni. Vagyis szerinte a teljes beruházás ára jóval nagyobb lehet annál, mint amit Orbán Győző a Dolomit Kft.-ből előteremthetett.
A Dolomit Kft. nyeresége került a középpontba
Magyar Péter számítása szerint a Dolomit Kft. 2010 óta körülbelül 16,5 milliárd forintos adózott eredményt ért el. Mivel a cég 51 százaléka Orbán Győző tulajdonában van, ennek arányos része 8,41 milliárd forint. Magyar úgy érvel: ha a nyereség kivételekor minden adót befizettek, akkor ebből nagyjából 6 milliárd forint maradhatott, a földvásárlás után pedig legfeljebb 5 milliárd.
