A Napból érkező napszél nem akar elállni – a tudósok sem értik, mi történik!
A NASA műholdja egy egészen elképesztő jelenséget rögzített: egy körülbelül 800 ezer kilométer széles lyuk nyílt meg a Nap légkörében – ez az átmérő 62-szerese a Földének. A jelenséget „koronalyuknak” nevezik, és nemcsak a tudósokat, hanem az északi fény vadászait is izgalomban tartja, mert ennek hatására akár az Egyesült Államokban is sarki fény jelenhet meg.
Hatalmas lyuk nyílt a Napon – valami különös történik a Nap mágneses mezejével
Hirdetés
Facebook Twitter Messenger
Fotó: NASA
A Napból érkező napszél nem akar elállni – a tudósok sem értik, mi történik!
A NASA műholdja egy egészen elképesztő jelenséget rögzített: egy körülbelül 800 ezer kilométer széles lyuk nyílt meg a Nap légkörében – ez az átmérő 62-szerese a Földének. A jelenséget „koronalyuknak” nevezik, és nemcsak a tudósokat, hanem az északi fény vadászait is izgalomban tartja, mert ennek hatására akár az Egyesült Államokban is sarki fény jelenhet meg.
Mi az a koronalyuk?
A koronalyuk olyan sötétebb, hűvösebb folt a Nap felső légkörében, ahol a mágneses tér „megnyílik”, és lehetővé teszi, hogy a napszél – vagyis a töltött részecskék – jóval gyorsabban szökjenek ki az űrbe. Ezek a foltok nem összetévesztendők a napfoltokkal, amelyek a Nap alsóbb rétegeiben keletkeznek, és más mechanizmusok miatt jelennek meg.
A megszokott az lenne, hogy a Nap felszínén időnként kinyíló mágneses mezők (ezek a bizonyos koronalyukak) egy idő után szépen bezáródnak, a napszél pedig csendesedik. Most viszont ez a „lyuk” nyitva maradt, és egyre több töltött részecskét enged ki – amik egyenesen a Föld felé száguldanak.
Hatalmas lyuk nyílt a Napon – valami különös történik a Nap mágneses mezejével
Hirdetés
Facebook Twitter Messenger
Fotó: NASA
A Napból érkező napszél nem akar elállni – a tudósok sem értik, mi történik!
A NASA műholdja egy egészen elképesztő jelenséget rögzített: egy körülbelül 800 ezer kilométer széles lyuk nyílt meg a Nap légkörében – ez az átmérő 62-szerese a Földének. A jelenséget „koronalyuknak” nevezik, és nemcsak a tudósokat, hanem az északi fény vadászait is izgalomban tartja, mert ennek hatására akár az Egyesült Államokban is sarki fény jelenhet meg.
Mi az a koronalyuk?
A koronalyuk olyan sötétebb, hűvösebb folt a Nap felső légkörében, ahol a mágneses tér „megnyílik”, és lehetővé teszi, hogy a napszél – vagyis a töltött részecskék – jóval gyorsabban szökjenek ki az űrbe. Ezek a foltok nem összetévesztendők a napfoltokkal, amelyek a Nap alsóbb rétegeiben keletkeznek, és más mechanizmusok miatt jelennek meg.
A megszokott az lenne, hogy a Nap felszínén időnként kinyíló mágneses mezők (ezek a bizonyos koronalyukak) egy idő után szépen bezáródnak, a napszél pedig csendesedik. Most viszont ez a „lyuk” nyitva maradt, és egyre több töltött részecskét enged ki – amik egyenesen a Föld felé száguldanak.
Fotó: aia.lmsal.com
Már úton van a Föld felé a napszél
A mostani, rekordméretű koronalyukból kiáramló napszél több mint 1,6 millió km/órás sebességgel tart a Föld felé, és várhatóan a hétvégén éri el bolygónkat. A szakértők egy mérsékelt (G1-es) geomágneses viharra számítanak, ami enyhe ingadozásokat okozhat az elektromos hálózatokban – ugyanakkor varázslatos aurorákat is hozhat magával, főleg olyan északi államokban, mint Maine vagy Michigan.
Hatalmas lyuk nyílt a Napon – valami különös történik a Nap mágneses mezejével
Hirdetés
Facebook Twitter Messenger
Fotó: NASA
A Napból érkező napszél nem akar elállni – a tudósok sem értik, mi történik!
A NASA műholdja egy egészen elképesztő jelenséget rögzített: egy körülbelül 800 ezer kilométer széles lyuk nyílt meg a Nap légkörében – ez az átmérő 62-szerese a Földének. A jelenséget „koronalyuknak” nevezik, és nemcsak a tudósokat, hanem az északi fény vadászait is izgalomban tartja, mert ennek hatására akár az Egyesült Államokban is sarki fény jelenhet meg.
Mi az a koronalyuk?
A koronalyuk olyan sötétebb, hűvösebb folt a Nap felső légkörében, ahol a mágneses tér „megnyílik”, és lehetővé teszi, hogy a napszél – vagyis a töltött részecskék – jóval gyorsabban szökjenek ki az űrbe. Ezek a foltok nem összetévesztendők a napfoltokkal, amelyek a Nap alsóbb rétegeiben keletkeznek, és más mechanizmusok miatt jelennek meg.
A megszokott az lenne, hogy a Nap felszínén időnként kinyíló mágneses mezők (ezek a bizonyos koronalyukak) egy idő után szépen bezáródnak, a napszél pedig csendesedik. Most viszont ez a „lyuk” nyitva maradt, és egyre több töltött részecskét enged ki – amik egyenesen a Föld felé száguldanak.
Fotó: aia.lmsal.com
Már úton van a Föld felé a napszél
A mostani, rekordméretű koronalyukból kiáramló napszél több mint 1,6 millió km/órás sebességgel tart a Föld felé, és várhatóan a hétvégén éri el bolygónkat. A szakértők egy mérsékelt (G1-es) geomágneses viharra számítanak, ami enyhe ingadozásokat okozhat az elektromos hálózatokban – ugyanakkor varázslatos aurorákat is hozhat magával, főleg olyan északi államokban, mint Maine vagy Michigan.
Mi történhet ilyenkor?
Megzavarhatja a GPS-jeleket, rádiókat, repülőgépes kommunikációt.
A műholdakat is érhetik kisebb károk, ha hosszabb ideig tart a napszél.
Aki pedig szereti az északi fényt, az most figyeljen: a fokozott napszél gyakoribb sarki fényt hozhat, akár délebbre is!
Egyre több az izgalmas naptevékenység
Bár a koronalyukak általában a Nap aktivitási minimumához kötődnek, a jelenlegi jelenség különleges, hiszen a Nap most épp az aktivitási maximumhoz közeledik, ami várhatóan idén júliusban következik be. A kutatók ekkorra akár 115 napfoltra is számítanak – ezek pedig napkitöréseket és koronaanyag-kidobódásokat is okozhatnak, amik további lenyűgöző sarki fényeket hozhatnak a Földre.
Mi okozza a sarki fényt?
A sarki fény – vagy tudományos nevén aurora borealis – akkor alakul ki, amikor a napszél részecskéi elérik a Föld légkörét, és összeütköznek a levegőben található gázokkal. Az oxigén zöldes fényt, míg a nitrogén rózsaszínes-lilás árnyalatokat eredményez. Az égen ezek a fények gyakran fátyolszerű „szalagként” jelennek meg, a Föld mágneses mezejének vonalait követve.Mikor és hol látható?
A NOAA (amerikai óceáni és légköri hatóság) szerint a legjobb esély naplemente után vagy napkelte előtt van, amikor az ég sötét, és messze vagyunk a városi fényektől. Akár 1000 km-re is látható lehet az aurora a legfényesebb napokon. Az északi fény az Egyesült Királyságban és Európa egyes részein is látható.
