A kőkemény ügyésznő: Laura Codruța Kövesi története
Laura Codruța Kövesi neve ma már messze túlmutat Románián: egyszerre lett belőle a korrupcióellenes fellépés jelképe és a politikai viták egyik állandó szereplője. Nem véletlen, hogy ennyire sokféleképpen beszélnek róla, hiszen a pályája során valóban olyan ügyekhez és olyan pozíciókhoz jutott el, amelyek Európa-szerte figyelmet kaptak. A róla kialakult kép azonban nem fekete-fehér: a kemény fellépés, a látványos eredmények és a vele szembeni bírálatok egyszerre alakították a hírnevét.
A romániai évek: innen ered a hírnév
Kövesi nem az Európai Ügyészség élén vált ismertté, hanem még Romániában, ahol a DNA, vagyis a korrupcióellenes ügyészség vezetőjeként szerzett országos, majd nemzetközi ismertséget. Ebben az időszakban vált igazán rettegett szereplővé a politikai elit szemében, mert az általa vezetett ügyészség nem kis halakra, hanem miniszterekre, képviselőkre, polgármesterekre és más befolyásos közszereplőkre is ráment. Reuters és más korabeli beszámolók szerint a DNA működése alatt számos magas rangú tisztségviselő került célkeresztbe, Kövesi pedig maga is arról beszélt, hogy öt év alatt több mint ötven magas beosztású személy ügyében született elmarasztaló ítélet vagy indult komoly eljárás. Ez volt az az időszak, amikor a neve egyet jelentett azzal, hogy valakihez előbb-utóbb bekopoghat az ügyészség.
Az Európai Ügyészség élén
2019-ben Kövesit kinevezték az Európai Unió első főügyészének, vagyis az Európai Ügyészség vezetőjének, az intézmény pedig 2021. június 1-jén kezdte meg tényleges működését. Az EPPO feladata az uniós pénzeket érintő csalások, korrupciós ügyek és határokon átnyúló pénzügyi bűncselekmények felderítése és bíróság elé vitele. Ugyanakkor fontos különbség, hogy ez már nem ugyanaz a terep, mint a romániai DNA volt: az EPPO nem minden EU-tagállamra terjed ki, jelenleg 24 részt vevő államban működik, és az ügyek a nemzeti bíróságok előtt futnak tovább.
Magyarország nem részt vevő tagállam, vagyis az EPPO-nak nincs itt ugyanaz a közvetlen jogosítványa, mint a tagországokban, bár együttműködési megállapodás létezik a magyar ügyészséggel, és bizonyos eljárási eszközökön keresztül így is lehet együttműködés.
Mit ért el eddig?
Az Európai Ügyészség néhány év alatt nagyon gyorsan felfutott. Az EPPO 2024-es éves jelentése szerint 2024 végére 2666 aktív nyomozás futott náluk, az érintett becsült kár elérte a 24,8 milliárd eurót, és az év során több mint 849 millió eurónyi vagyont fagyasztottak be. Az utóbbi időszak hírei is azt mutatják, hogy az intézmény már nem csupán papíron létezik: 2025-ben és 2026-ban is születtek komoly ügyekben ítéletek, például nagy nemzetközi áfacsalási és uniós támogatási csalási ügyekben. Vagyis az a kép, hogy Kövesi csak egy jól csengő név egy brüsszeli irodában, egyszerűen nem áll meg; az EPPO valóban látványos, sok országot érintő pénzügyi bűnügyeket visz.
Politikai értelmezések és mítoszok
Kövesi személye ettől függetlenül továbbra is erősen politikai szimbólum maradt. Egyesek szerint ő a korrupció elleni harc egyik legtisztább és legkeményebb arca Európában, mások szerint viszont túl nagy hatalommal bíró, vitatott eszközökkel dolgozó ügyész, akinek a neve köré mítosz épült. A „Fidesz rémálma” típusú megfogalmazások inkább politikai szlogenek, mint jogilag pontos leírások, mert Magyarország EPPO-n kívüli státusza miatt az intézmény hatásköre itt valóban korlátozottabb. Ettől még Kövesi súlya nem kicsi: nem közvetlen belpolitikai szereplő, hanem egy olyan európai intézmény vezetője, amely az uniós pénzek útját figyeli, és ahol a számok, a lefoglalások és a folyamatban lévő ügyek azt mutatják, hogy nem dísznek van ott. Röviden: Laura Codruța Kövesi egyszerre valóságos hatalmi tényező és politikailag felnagyított figura — és talán épp ezért beszélnek róla ennyit.
