Molnár Áron Instagram-bejegyzésben írt arról milyen érzések vannak benne a Tisza Párt választási győzelme után. Bevallotta, hogy hétfőn sírt, és meg is indokolta, miért érzi úgy, hogy erről beszélnie kell: „Szeretném, ha a mostani érzelmeink nem szégyellnivaló érzelmek, hanem bátran vállalható érzelmek lennének. Szeretném, hogy tudjátok, hogy nem vagytok egyedül! Soha nem is voltatok!” Hozzáteszi, hogy a mostani rendszerváltásban helye van mindenféle érzelemnek, a sírásnak, a nevetésnek vagy a dühnek is.
A helyzetet egy bántalmazó kapcsolathoz hasonlította, kijelentve:
„Egy 16 éves abúzív kapcsolatban az utolsó pofon előtt a társadalom megfogta a bántalmazó kezét és azt mondta, elég volt!”
Szerinte természetes, ha az emberek a félelem miatt még nem hiszik el a változást, és attól tartanak, hogy újra bántódásuk eshet. Úgy véli,
„ez egy nép traumája, amely traumát együtt, közösen kell feldolgoznunk pártpolitikai hovatartozás nélkül.”
Példaként hozza fel azokat a Fidesz-szavazókat, akik szerinte most szembesülnek azzal, hogy a kormánypárt évekig hazudott nekik.
„Gondoljunk csak azokra a Fidesz szavazókra, akik most hallják először az M1 műsorában, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt nem sürgeti Ukrajna gyorsított csatlakozását az EU-ba és a NATO-ba és nem akar magyar katonákat küldeni Ukrajnába.
Ezek a polgártársaink most találkoznak először a valósággal és most szembesülnek azzal, hogy éveken át hazudott nekik a Fidesz.”
Molnár szerint ezekben a felfoghatatlan pillanatokban nagy szükség van az empátiára, és reményét fejezi ki, hogy a propaganda által okozott károk még helyrehozhatók. Ugyanakkor leszögezi, hogy ez az empátia nem mindenkire vonatkozik.
„Mert az empátia a fideszes politikusokra és propagandistákra nem vonatkozik, nekik minden hazugságukért és tettükért bűnhődniük kell, amit a magyar társadalommal csináltak.”
Molnár Áron szerint „most közösen kell feldolgoznunk a közös traumáinkat, vigyázva minden magyar lelkére, mert a valóság bitang kegyetlen lesz.” Úgy látja, a megoldás az, ha Magyarország a következmények országa lesz, ahol minden hazugságra fény derül. Ez az út vezethet egy olyan társadalomhoz, amely kritikusan gondolkodik, cselekszik és a saját kezében tartja a sorsát. Bejegyzését azzal zárja: „Most megtanulhattuk, hogy képesek vagyunk erre, közösen, együtt! Most indul a magyar nemzet újraépítése!”
