SÚLYOS TITKOK DERÜLTEK KI: MÁR A BÖRTÖNBŐL VALLANAK ORBÁNÉKRA?!
A választások utáni politikai és jogi földindulás egyik legforróbb fejezete bontakozik ki a szemünk előtt. Az NKA-botrány (Nemzeti Kulturális Alap) nem csupán egy puszta korrupciós ügy a sok közül, hanem az első olyan feltárt eset, amelyben már konkrét letartóztatások is történtek. A Kecskeméten fogvatartott kulcsszereplők körében megindult a nyomozás, miközben a szálak egyre magasabbra, a hatalom legfelsőbb szintjeire vezetnek.
A 17 milliárdos gyanú és a felelősség visszadobása
Az ügy középpontjában egy hatalmas, mintegy 17 milliárd forintos forráskeret áll, amelyet közvetlenül a választások előtt osztottak szét. A vádak és az elemzői meglátások szerint a döntések célja nem a független kultúra támogatása volt, hanem a Fideszhez és a NER-hez hű elit, valamint a kampánycélokat szolgáló művészek és kuncsaftok kifizetése.
A botrány kirobbanása után a kormányzati szereplők sokáig mélyen hallgattak, ám a legutóbbi fejlemények után maga Orbán Viktor volt miniszterelnök is megszólalt. Orbán az eljárást „politikai tisztogatásnak” nevezte, és azzal védekezett, hogy nem történt semmiféle szabálytalanság, csupán a forrásokat a magas kultúra helyett a populáris kultúra rendelkezésére bocsátották.
A felelősség áthárítása azonban már megkezdődött. Míg Hankó Balázs azzal védekezett, hogy ő csupán a kormány utasításait hajtotta végre, Orbán gyorsan visszadobta a labdát, mondván: az egyedi döntésekért maga Hankó a felelős. Ez a fajta belső egymásra mutogatás jól jelzi, hogy a rendszer védőhálója bomladozni kezdett.
Szorul a hurok: a kecskeméti letartóztatások és a „vádalkuk”
A nyomozó hatóságok és az ügyészség láthatóan felgyorsították az eseményeket. A Kecskeméten fogvatartott hat gyanúsított közül négynek – köztük Bús Balázsnak, az NKA volt alelnökének – meghosszabbították a letartóztatását. Ezzel párhuzamosan elvitték Hankó Balázs kabinetfőnökét is, ami egyértelmű jele annak, hogy a hurok egyre szorosabb a döntéshozók nyaka körül.
A szakértők és a „Fordulópont” stúdiójában helyet foglaló elemzők szerint a kecskeméti börtönben töltött hónapok döntő fordulatot hozhatnak. A bent lévő gyanúsítottak abban érdekeltek, hogy terhelő vallomásokat tegyenek a felettük állókra, remélve, hogy így enyhíthetik saját büntetésüket. Ez a klasszikus, „Al Capone-féle” hálózatbontási metódus: a nyomozók először a kishalakat veszik célba, akiknek a vallomásain keresztül eljuthatnak a rendszer irányítóiig.
„Nem nehéz belátni, hogy a maffiafőnök ne tudna a maffia dolgairól” – hangzott el a műsorban a Magyar Péter sajtótájékoztatóira tett utalás. Bár a jogi eljárások lefolytatása időt vesz igénybe, a társadalmi nyomás óriási arra, hogy a felelősöket végre elszámoltassák.
Burkolt pártfinanszírozás és cinikus kultúrapolitika
Az NKA-ügy csupán a jéghegy csúcsa. A beszélgetés során fény derült arra is, hogy a választások előtt a Fidesz székházában és a különböző választókerületekben milyen primitív és gátlástalan módszerekkel szórták a közpénzt. Egyéni képviselők 10–20 milliós tételeket juttattak fiktív civil szervezeteknek és néptáncegyütteseknek, hogy azokból finanszírozzák a saját kampányrendezvényeiket és művészeti fellépéseiket.
Ez a gátlástalan klientúraépítés teljesen háttérbe szorította a valódi értékteremtést. Míg a minőségi produkciókat felmutató színházak és független alkotók éhbérért küzdöttek, vagy egyáltalán nem kaptak támogatást, addig a NER-hez hű fotósoknak, dokumentumfilmeseknek és mulatós előadóknak százmilliókat utaltak ki csuklóbból.
Mindent elsöprő pánik a véghajrában
Hungary is poised to oust president in a rollback of Orban era – The Japan Times
Miért vállaltak vállalhatatlan jogi kockázatokat a kormánypárti politikusok? A válasz a pánikban rejlik. Az utolsó hetekig a Fidesz vezetése elhitte a saját belső méréseit, és nem számolt azzal a földindulásszerű változással, amit a Tisza Párt és Magyar Péter felemelkedése hozott. Amikor ráébredtek, hogy a győzelem elúszhat, meggondolatlanul, minden csatornán keresztül elkezdték kiszivattyúzni az állami forrásokat.
A hatalomváltással azonban megváltozott a széljárás. A Legfőbb Ügyészség és az állami hatóságok függetlenedésével, valamint az Európai Ügyészséghez való esetleges csatlakozással a korábbi sérthetetlenség mítosza végleg szertefoszlott.
Mi jön ezután?
Bár sokan várják a látványos, élő adásban közvetített bilincseléseket, a jogászi szakma óvatosságra int. Az eljárásoknak szigorú módszertana van. A kishalak beszélni kezdtek, a dokumentumok és a minisztériumban felejtett bizonyítékok szorgalmasan gyűlnek.
A kecskeméti cellákban tett vallomások elindíthatják a dominó-elvet, ami végül eléri a NER legfelsőbb politikai elitjét is. A kérdés már nem az, hogy történtek-e törvénysértések, hanem az, hogy a felhalmozott bizonyítékok alapján mikor hallgatják meg gyanúsítottként a rendszer legfőbb döntéshozóit.
