A külügyminiszter egy interjúban beszélt a korábban Szijjártó Péter által vezetett tárca átvilágításáról, ahol súlyos pazarlásra utaló jeleket találtak. Orbán Anita szerint a vizsgálat célja a visszaélések feltárása és a felelősségre vonás, de a munkát a dokumentumok hiánya nehezíti.
F. O. – szmo.hu
2026. augusztus 14.
Ajánlott videók
Orbán Anita miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a 24.hu-n megjelent interjúban beszélt a tárca átvilágításáról 16 évnyi Fidesz-kormányzás után. A miniszter szerint számos dokumentum nincs digitalizálva, dobozokban állnak az iratok, egy részüket pedig ledarálták.
Szijjártó Péter volt külügyminiszter ügyében a BRFK nyomoz – mondta. A BYD-ügyet a parlament nemzetbiztonsági bizottsága tárgyalja majd – tette hozzá. A Külügyminisztérium ebben nem folytat vizsgálatot, mert az a parlament feladata, és rendőrségi feljelentést sem tettek. „Én úgy tudom, egy magánember jelentette fel Szijjártó Pétert” – közölte.
Az átvilágítás zajlik, körültekintően és lassan – állítja. Szerinte ezt az is magyarázza, hogy rengeteg irat csak papíron érhető el. Az iratfeldolgozás nehézségeiről így beszélt:
„Iszonyatos mennyiségű iratot kell feldolgoznunk, amelyeknek egy részét ledarálták, de azért maradtak információink.
Van, hogy előkerül egy információmorzsa, ami egy következő nyomhoz vezet. Ilyenkor mennénk tovább, de sokszor falakba ütközünk, mert nincs folytatás, vagy nem találjuk a következő nyomot.”
A munkát megbízási szerződéses, felkérés alapján kiválasztott csapat végzi. Jogász, ügyvéd, adatvédelmi és üzleti szakértő is tagja a körnek.
Az átvilágításnak a miniszter szerint két célja van. Az egyik a múltbeli visszaélések feltárása és a felelősségre vonás.
„Számtalanszor elmondtuk ezt a kampányban, és erre kaptunk felhatalmazást a választópolgároktól. Ebből sok mindent már lehetett látni, ilyenek voltak az extrém utazások, a magángépes költések, a kiugró szállásköltségek”
– jelentette ki. Hozzátette, a lélegeztetőgép-beszerzések átvilágítása is elindult.
A másik cél az anomáliák kijavítása, amire példaként a diplomata-útleveleket hozta fel. „Megdöbbentő volt számunkra, hogy ezer-ezernégyszáz olyan diplomataútlevél lett kiadva, ami nem jár alanyi jogon. Ebben benne voltak családtagok, celebek is, akiknek semmilyen szempontból nem járna diplomata-útlevél. Ezeket visszavontuk” – közölte.
A korábbi kormányzati utazásokkal kapcsolatban Orbán Anita éles kontrasztot vázolt fel. Elmondása szerint ők nem használnak magángépeket, hanem költséghatékonyan, akár fapados járatokkal utaznak. Szerinte a korábbi magángéphasználat gyakran indokolatlan volt. Példaként egy Pozsony–Budapest utat hozott, amely autóval gyorsabb lehetett volna.
„Sok magángép le volt foglalva, és utána még csak nem is utaztak velük.”
A kormányvárónál is talált problémákat – állítja. „Az átvilágítás során azt találtuk, hogy volt egy link, amivel a kormányvárót boldog-boldogtalan lefoglalhatta. Az egyik politikus akkori és volt felesége például egy órával kerülte el egymást a kormányváróban. Mindkettő magánrepülővel utazott tovább” – mesélte a miniszter. Adatvédelmi okokra hivatkozva nem nevezte meg az érintettet. A linket azóta megszüntették, a kormányváró kihasználtsága szerinte „be is zuhant”.
A delegációk méretét és a luxusszállásokat is új alapokra helyezték. Egy konkrét esetet is megosztott, amikor a nagykövetség aggódott egy kétszáz eurós szállás miatt.
„Azért, mert korábban ugyanott háromezer euróért foglaltak szállást, ahol az elődöm rendszeresen megszállt.”
„Valóban van ennek egy morális része, ő úgy érezte, hogy ez jár neki” – mondta. Szerinte nem 10–20 százalékos, hanem sokszoros a különbség.
Orbán Anita szerint a korábbi luxuskörülmények éles ellentétben álltak a diplomáciai kar többi tagjának helyzetével. Állítása szerint a kiküldetésben lévők napidíja tíz-húsz éve változatlan volt.
„Azt érzékeltük, amikor beérkeztünk, hogy magára volt hagyva, el volt hanyagolva az egész diplomácia, a diplomáciai kar, az életpályamodell, a munkavégzés körülményei”
– fogalmazott. Céljuk a ciklus végére a normális életpályamodell visszaállítása. A felkészülésekbe ezért a referenseket is bevonják.
A minisztériumi épületek állapotát is kritikával illette. A Bem téri központról azt mondta, egyszerűen koszos volt.
„Ragadt az épület, ha végighúztuk az ujjunkat egy szekrényen. Ez szimbólum is számomra, hogy milyen állapotban vettük át a magyar diplomáciát.”
Míg a legfelső emeleti mosdókat felújították, a dolgozói mosdók elhanyagoltak maradtak. Hasonlóan rossz állapotokról számolt be a külföldi ingatlanoknál is: a párizsi kulturális intézet szerinte életveszélyes, Rómában pedig hullanak a zsalugáterek az utcára.
A nagykövetek visszahívásáról számokat közölt. 58 misszióvezetőt rendeltek haza, ebből 34 miniszteri visszahívás volt. A döntést egy komoly szempontrendszer alapján hozták meg, amely az alkalmasságot, az integritást és a poszton eltöltött időt vette figyelembe. Kiemelte, hogy 265 diplomata van négy évnél hosszabb ideje külszolgálaton, közülük 32-en több mint tíz éve.
„Szeretnénk visszaállni a négyéves mandátumra, ami egy évvel meghosszabbítható.”
A magyar érdek definíciójára is kitért. Szerinte ez Magyarország stabilitását, biztonságát, gazdasági és társadalmi fejlődését jelenti. Konkrét példaként említette az uniós pénzek hazahozatalát, a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak képviseletét és a Nyugat-Balkán uniós csatlakozásának támogatását. Ezzel szemben állítása szerint „nem magyar érdek az, hogy egy külügyminiszternek az allűrjeit kiszolgáljuk”, vagy hogy kiválogatott cégeket promótáljanak.
A migrációs paktum ügyében szerinte felhatalmazásuk egyértelmű.
Nem támogatnak semmilyen illegális migrációt.
A Külügyminisztérium ebben úgy tud segíteni, hogy célzott külpolitikát folytat, és kapcsolatot tart azokkal az országokkal, ahonnan a migrációs nyomás érkezik.
A pragmatikus együttműködésről Oroszországgal így beszélt: az uniós tárgyalásokon az EU mint szövetségi rendszer érdekeit képviselik. Az előző kormánnyal ellentétben – állítja – ők nem vétóznak meg olyan szankciós javaslatokat, amelyek mögött nincs valós magyar érdek. Az energiafüggőség ügyében lemaradást ismert el. Hangsúlyozta, hogy a piaci szereplők dolgoznak az alternatív útvonalakon, például az Adria-vezeték bővítésén.
A külpolitika „társadalmasítását” is célul tűzte ki. Meg kell értetni, mit jelentenek a mindennapokban a diplomáciai lépések. „Ne egy misztikus történet legyen a külpolitika, ahol minél több az utazás, annál jobb. Ebből a paradigmából ki kell jönni” – fogalmazott.
Szijjártó Péter BYD-s kinevezésével kapcsolatban morális és nemzetbiztonsági aggályokat lát – mondta.
„Minden nyugat-európai országban el kell telnie bizonyos időnek, hogy valaki döntéshozói pozícióból a vállalatvezetőibe mehessen.”
„Ennek különösen így kellett volna lennie ebben az extrém esetben, amikor több száz milliárd forintnyi állami támogatást adott ennek a cégnek” – mondta, feltéve a kérdést, vajon a volt miniszter mikor kezdett tárgyalni az új pozíciójáról.
A miniszteri munka szerinte hétnapos. Úgy véli, az eredmények azt mutatják: a rendszer működik. Fontosnak tartja a parlamenti jelenlétet, de jelezte, hogy az őszi utazások miatt kevesebb ideje lesz erre.
