Author: Szerző

💧 ORBÁNNAK SZEGEZTÉK A KÉRDÉST: 16 ÉV ALATT MIÉRT NEM KÉSZÍTETTÉK FEL AZ ORSZÁGOT A VÍZVÁLSÁGRA?Orbánnak szegezték a kérdést: 16 év kormányzás után miért nincs felkészítve az ország a vízválságra? Nyilvánosan kérik számon a Fidesz 16 éves vízügyi örökségét A közösségi médiában tömegek kérik számon Orbán Viktoron, hogy a Fidesz tizenhat évnyi kormányzása alatt miért nem készítette fel Magyarországot az egyre súlyosabb aszályokra és vízellátási zavarokra. A kérdés különösen kellemetlen annak fényében, hogy a volt miniszterelnök 2023-ban még arról beszélt: az ország nem szenved vízhiányban. Orbán Viktort nem sajtótájékoztatón és nem a parlamentben vonták kérdőre. Egy gyorsan terjedő közösségi médiás bejegyzésben kérdezik tőle, hogy a Fidesz 2010 és 2026 közötti kormányzása alatt miért nem erősítették meg a magyar vízügyi és vízmegtartó rendszert. A Független Nemzet beszámolója szerint a kérdést több nagy Facebook-csoport is átvette, az ezekhez kapcsolódó reakciók száma pedig meghaladta a 170 ezret. A portál ugyanakkor nem mutatta be egyértelműen az eredeti bejegyzést és az összesítés pontos módszerét, ezért ezt a számot függetlenül nem lehetett ellenőrizni. Az viszont látható, hogy a téma számos politikai oldalon és csoportban gyorsan terjed. A felháborodás hátterében nem egyetlen meghibásodott vezeték vagy átmeneti szolgáltatási zavar áll. A rendkívüli hőség, a tartós csapadékhiány és a Duna szélsőségesen alacsony vízállása egyszerre terheli az ivóvízellátást, a mezőgazdaságot és az energiatermelést. Az ország több pontján már közvetlenül is érzékelhetővé vált, hogy a meglévő rendszer nehezen képes kezelni a szélsőséges időjárási helyzeteket. A szakértők ráadásul nem most először figyelmeztetnek arra, hogy az Alföld és a Duna–Tisza köze gyorsuló kiszáradása a termőföldek mellett az ivóvíz- és energiaellátást is veszélyeztetheti. A közösségi médiában ezért nemcsak azt kérdezik, hogyan kezeli a jelenlegi kormány a kialakult helyzetet. Arra is választ várnak, hogy az előző tizenhat évben milyen országos vízmegtartó rendszert építettek ki, milyen fejlesztések maradtak el, és miért nem történt nagyobb léptékű felkészülés. Szentendrén és Pakson már kézzelfoghatóvá vált a válság Szentendre egyes magasabban fekvő részein július 30-án megszűnt vagy akadozott az ivóvíz-szolgáltatás. A városban vízkorlátozást kellett elrendelni, miközben lajtos kocsikkal és palackozott vízzel próbálták biztosítani a lakosság ellátását. Hirdetés [ ] A szolgáltatás augusztus 2-ára helyreállt, a vízkorlátozás azonban továbbra is érvényben maradt. Az eset megmutatta, hogy a tartós hőség és a megnövekedett fogyasztás egyes térségekben már rövid idő alatt komoly ellátási problémát okozhat. Pakson sem pusztán elméleti veszélyről beszélnek. Augusztus 2-ára az atomerőmű négy blokkjából az 1-es, a 3-as és a 4-es leállított állapotba került, a 2-es blokk pedig fél teljesítménnyel működött. Az Országos Atomenergia Hivatal szerint a teljesítménycsökkentéseknek nem volt negatív hatásuk a nukleáris biztonságra vagy a környezetre. A közösségi médiában terjedő állítással szemben azt még nem lehet kijelenteni, hogy az erőművet már „hetekre leállították”. Vasárnap estig egy blokk még termelt, a korlátozás időtartama pedig az időjárástól és a Duna vízállásától függ. A hetekig tartó kiesés egy lehetséges forgatókönyv, nem lezárt tény. A kialakult helyzet ugyanakkor jól mutatja, hogy Magyarország vízgazdálkodása nemcsak a mezőgazdaság vagy a lakossági vízellátás miatt fontos. A folyók alacsony vízállása az energiatermelést is korlátozhatja, így a vízhiány közvetve az egész ország működésére hatással lehet. A Fidesz ellenzékből a Tisza-kormány felelősségét hangsúlyozza. Bóka János, a párt új parlamenti frakcióvezetője szerint hosszú hetekkel korábban lehetett tudni, hogyan alakul majd a Duna vízállása. A jelenlegi válságkezelést „kapkodásnak, felkészületlenségnek és alkalmatlanságnak” nevezte. Abban igaza van, hogy a hivatalban lévő kormánynak a rendelkezésére álló előrejelzésekből fel kell készülnie az azonnali válságkezelésre. Az áramtermelés biztosítása, a vízosztás megszervezése és a lakosság időben történő tájékoztatása már a Magyar Péter vezette kabinet felelőssége. A jelenlegi kormány hivatalos névsora szerint Magyar Péter május óta Magyarország miniszterelnöke. A víziközművek, csatornák, tározók és vízmegtartó rendszerek jelenlegi állapota azonban nem néhány hónap alatt alakult ki. Bóka kritikája ezért csak a történet egyik feléről beszél: arról, hogy a jelenlegi kabinetnek mit kellett volna tennie az elmúlt hetekben. Arról már nem, hogy a korábbi kormányoknak mit kellett volna megépíteniük az elmúlt tizenhat évben. Orbán 2023-ban még azt mondta, Magyarország nem szenved vízhiányban A mostani kérdések azért is érintik érzékenyen a Fideszt, mert Orbán Viktor 2023 októberében a parlamentben még egészen más képet festett Magyarország vízügyi helyzetéről. Akkori állítása szerint Magyarországról több víz távozik, mint amennyi beérkezik, vagyis szerinte „feleslegünk” van. Úgy vélte, hogy a szükséges vízmennyiséget a csatornarendszeren keresztül bárhová el lehet juttatni, majd kijelentette: Hirdetés „Magyarország ma semmilyen vízhiányban nem szenved.” A mondat szerepel az Országgyűlés 2023. október 9-i naplójában, tehát nem utólag összevágott vagy félreértelmezett közösségi médiás tartalomról van szó. A kijelentés már akkor is erősen vitatható volt, a mostani események fényében pedig még több kérdést vet fel. Magyarország felszíni vízkészletének döntő része külföldről, a határokon át érkező folyókon keresztül jut el az országba. A hazai csapadékból származó belső megújuló készlet jóval kisebb, ezért Magyarország vízbősége nagyrészt átfolyó vízre, nem pedig helyben tárolt tartalékokra épül. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon fizikailag nincs víz. A probléma az, hogy amikor bőség van, a víz jelentős része gyorsan távozik. Amikor pedig a forró nyári hónapokban szükség lenne rá, nincs elegendő helyben megtartott készlet. A folyók alacsony vízállása, a talaj kiszáradása, valamint az elavult vagy túlterhelt hálózat ezért egyszerre képes komoly problémát okozni. A mostani helyzet is azt mutatja, hogy az országon átfolyó nagy vízmennyiség önmagában nem jelent valódi vízbiztonságot. A közösségi médiában terjedő kérdés ezért arra irányul, hogy Orbán Viktor korábbi kijelentése mellett miért nem született olyan átfogó fejlesztési program, amely országos szinten növelte volna a víz megtartását. Különösen azért, mert a súlyos aszályok és a csapadék egyenlőtlen eloszlása már évekkel korábban jelezte a probléma súlyosságát. Történtek fejlesztések, de későn és széttöredezetten Nem lenne pontos azt állítani, hogy a Fidesz-kormányok tizenhat év alatt szó szerint semmit sem tettek a vízmegtartás érdekében. Indultak helyi beruházások, 2020-ban változott a belvizek automatikus levezetésének gyakorlata, később pedig elindították a „Vizet a tájba” programot is. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság saját értékelése szerint azonban a korábbi vízmegtartási erőfeszítések széttagoltak voltak. Az országos program csak 2025-ben kapott nagyobb figyelmet, vagyis a Fidesz-kormányzás tizenötödik évében, a 2022-es és 2024-es súlyos aszályok után. A kezdeti lépték sem egy átfogó országos fordulatot mutatott. A vízborítás alatt álló területek támogatási lehetőségével 2023-ban négy gazdálkodó élt, összesen öt hektáron. Egy évvel később tizenkét gazdálkodó jelentett be húsz hektárnál is kisebb szántóterületet. Ez nem nulla, de nehéz egy tizenhat éves, következetes felkészülési stratégia eredményeként bemutatni. Különösen akkor, amikor a szakértők már évekkel korábban jelezték, hogy az Alföld és a Duna–Tisza köze gyorsuló kiszáradása a mezőgazdaság mellett az ivóvíz- és energiaellátást is veszélyeztetheti. A jelenlegi kormánynak nincs felmentése. Azt, hogy megfelelően szervezte-e meg a vízellátást, időben tájékoztatta-e a lakosságot, és megtette-e a lehetséges rövid távú intézkedéseket, a Tisza-kormányon kell számon kérni. A Fidesz azonban nem tehet úgy, mintha Magyarország vízügyi és energetikai rendszere májusban épült volna fel. A hálózat állapota, a hiányzó tározók, az elmaradt nagyberuházások és a vízgazdálkodás évtizedes szemlélete elsősorban annak a politikai erőnek az öröksége, amely tizenhat éven keresztül, több cikluson át kétharmados többséggel kormányzott. A közösségi médiában feltett kérdés ezért jogos, még akkor is, ha a hozzá kapcsolt reakciószámot nem lehet teljes bizonyossággal ellenőrizni: mit építettek meg, mit halasztottak el, és ki döntött úgy, hogy az egyre gyakoribb aszályok ellenére még ráér az ország? A rövid távú válságkezelést a Tisza-kormányon, az örökölt rendszer állapotát és az elmaradt fejlesztéseket viszont a Fideszen lehet számon kérni. Orbán Viktor egyelőre nem adott érdemi, nyilvános választ arra, miért nem erősítették meg a magyar vízügyi és vízmegtartó rendszert a Fidesz tizenhat éves kormányzása alatt.
Posted in

💧 ORBÁNNAK SZEGEZTÉK A KÉRDÉST: 16 ÉV ALATT MIÉRT NEM KÉSZÍTETTÉK FEL AZ ORSZÁGOT A VÍZVÁLSÁGRA?Orbánnak szegezték a kérdést: 16 év kormányzás után miért nincs felkészítve az ország a vízválságra? Nyilvánosan kérik számon a Fidesz 16 éves vízügyi örökségét A közösségi médiában tömegek kérik számon Orbán Viktoron, hogy a Fidesz tizenhat évnyi kormányzása alatt miért nem készítette fel Magyarországot az egyre súlyosabb aszályokra és vízellátási zavarokra. A kérdés különösen kellemetlen annak fényében, hogy a volt miniszterelnök 2023-ban még arról beszélt: az ország nem szenved vízhiányban. Orbán Viktort nem sajtótájékoztatón és nem a parlamentben vonták kérdőre. Egy gyorsan terjedő közösségi médiás bejegyzésben kérdezik tőle, hogy a Fidesz 2010 és 2026 közötti kormányzása alatt miért nem erősítették meg a magyar vízügyi és vízmegtartó rendszert. A Független Nemzet beszámolója szerint a kérdést több nagy Facebook-csoport is átvette, az ezekhez kapcsolódó reakciók száma pedig meghaladta a 170 ezret. A portál ugyanakkor nem mutatta be egyértelműen az eredeti bejegyzést és az összesítés pontos módszerét, ezért ezt a számot függetlenül nem lehetett ellenőrizni. Az viszont látható, hogy a téma számos politikai oldalon és csoportban gyorsan terjed. A felháborodás hátterében nem egyetlen meghibásodott vezeték vagy átmeneti szolgáltatási zavar áll. A rendkívüli hőség, a tartós csapadékhiány és a Duna szélsőségesen alacsony vízállása egyszerre terheli az ivóvízellátást, a mezőgazdaságot és az energiatermelést. Az ország több pontján már közvetlenül is érzékelhetővé vált, hogy a meglévő rendszer nehezen képes kezelni a szélsőséges időjárási helyzeteket. A szakértők ráadásul nem most először figyelmeztetnek arra, hogy az Alföld és a Duna–Tisza köze gyorsuló kiszáradása a termőföldek mellett az ivóvíz- és energiaellátást is veszélyeztetheti. A közösségi médiában ezért nemcsak azt kérdezik, hogyan kezeli a jelenlegi kormány a kialakult helyzetet. Arra is választ várnak, hogy az előző tizenhat évben milyen országos vízmegtartó rendszert építettek ki, milyen fejlesztések maradtak el, és miért nem történt nagyobb léptékű felkészülés. Szentendrén és Pakson már kézzelfoghatóvá vált a válság Szentendre egyes magasabban fekvő részein július 30-án megszűnt vagy akadozott az ivóvíz-szolgáltatás. A városban vízkorlátozást kellett elrendelni, miközben lajtos kocsikkal és palackozott vízzel próbálták biztosítani a lakosság ellátását. Hirdetés [ ] A szolgáltatás augusztus 2-ára helyreállt, a vízkorlátozás azonban továbbra is érvényben maradt. Az eset megmutatta, hogy a tartós hőség és a megnövekedett fogyasztás egyes térségekben már rövid idő alatt komoly ellátási problémát okozhat. Pakson sem pusztán elméleti veszélyről beszélnek. Augusztus 2-ára az atomerőmű négy blokkjából az 1-es, a 3-as és a 4-es leállított állapotba került, a 2-es blokk pedig fél teljesítménnyel működött. Az Országos Atomenergia Hivatal szerint a teljesítménycsökkentéseknek nem volt negatív hatásuk a nukleáris biztonságra vagy a környezetre. A közösségi médiában terjedő állítással szemben azt még nem lehet kijelenteni, hogy az erőművet már „hetekre leállították”. Vasárnap estig egy blokk még termelt, a korlátozás időtartama pedig az időjárástól és a Duna vízállásától függ. A hetekig tartó kiesés egy lehetséges forgatókönyv, nem lezárt tény. A kialakult helyzet ugyanakkor jól mutatja, hogy Magyarország vízgazdálkodása nemcsak a mezőgazdaság vagy a lakossági vízellátás miatt fontos. A folyók alacsony vízállása az energiatermelést is korlátozhatja, így a vízhiány közvetve az egész ország működésére hatással lehet. A Fidesz ellenzékből a Tisza-kormány felelősségét hangsúlyozza. Bóka János, a párt új parlamenti frakcióvezetője szerint hosszú hetekkel korábban lehetett tudni, hogyan alakul majd a Duna vízállása. A jelenlegi válságkezelést „kapkodásnak, felkészületlenségnek és alkalmatlanságnak” nevezte. Abban igaza van, hogy a hivatalban lévő kormánynak a rendelkezésére álló előrejelzésekből fel kell készülnie az azonnali válságkezelésre. Az áramtermelés biztosítása, a vízosztás megszervezése és a lakosság időben történő tájékoztatása már a Magyar Péter vezette kabinet felelőssége. A jelenlegi kormány hivatalos névsora szerint Magyar Péter május óta Magyarország miniszterelnöke. A víziközművek, csatornák, tározók és vízmegtartó rendszerek jelenlegi állapota azonban nem néhány hónap alatt alakult ki. Bóka kritikája ezért csak a történet egyik feléről beszél: arról, hogy a jelenlegi kabinetnek mit kellett volna tennie az elmúlt hetekben. Arról már nem, hogy a korábbi kormányoknak mit kellett volna megépíteniük az elmúlt tizenhat évben. Orbán 2023-ban még azt mondta, Magyarország nem szenved vízhiányban A mostani kérdések azért is érintik érzékenyen a Fideszt, mert Orbán Viktor 2023 októberében a parlamentben még egészen más képet festett Magyarország vízügyi helyzetéről. Akkori állítása szerint Magyarországról több víz távozik, mint amennyi beérkezik, vagyis szerinte „feleslegünk” van. Úgy vélte, hogy a szükséges vízmennyiséget a csatornarendszeren keresztül bárhová el lehet juttatni, majd kijelentette: Hirdetés „Magyarország ma semmilyen vízhiányban nem szenved.” A mondat szerepel az Országgyűlés 2023. október 9-i naplójában, tehát nem utólag összevágott vagy félreértelmezett közösségi médiás tartalomról van szó. A kijelentés már akkor is erősen vitatható volt, a mostani események fényében pedig még több kérdést vet fel. Magyarország felszíni vízkészletének döntő része külföldről, a határokon át érkező folyókon keresztül jut el az országba. A hazai csapadékból származó belső megújuló készlet jóval kisebb, ezért Magyarország vízbősége nagyrészt átfolyó vízre, nem pedig helyben tárolt tartalékokra épül. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon fizikailag nincs víz. A probléma az, hogy amikor bőség van, a víz jelentős része gyorsan távozik. Amikor pedig a forró nyári hónapokban szükség lenne rá, nincs elegendő helyben megtartott készlet. A folyók alacsony vízállása, a talaj kiszáradása, valamint az elavult vagy túlterhelt hálózat ezért egyszerre képes komoly problémát okozni. A mostani helyzet is azt mutatja, hogy az országon átfolyó nagy vízmennyiség önmagában nem jelent valódi vízbiztonságot. A közösségi médiában terjedő kérdés ezért arra irányul, hogy Orbán Viktor korábbi kijelentése mellett miért nem született olyan átfogó fejlesztési program, amely országos szinten növelte volna a víz megtartását. Különösen azért, mert a súlyos aszályok és a csapadék egyenlőtlen eloszlása már évekkel korábban jelezte a probléma súlyosságát. Történtek fejlesztések, de későn és széttöredezetten Nem lenne pontos azt állítani, hogy a Fidesz-kormányok tizenhat év alatt szó szerint semmit sem tettek a vízmegtartás érdekében. Indultak helyi beruházások, 2020-ban változott a belvizek automatikus levezetésének gyakorlata, később pedig elindították a „Vizet a tájba” programot is. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság saját értékelése szerint azonban a korábbi vízmegtartási erőfeszítések széttagoltak voltak. Az országos program csak 2025-ben kapott nagyobb figyelmet, vagyis a Fidesz-kormányzás tizenötödik évében, a 2022-es és 2024-es súlyos aszályok után. A kezdeti lépték sem egy átfogó országos fordulatot mutatott. A vízborítás alatt álló területek támogatási lehetőségével 2023-ban négy gazdálkodó élt, összesen öt hektáron. Egy évvel később tizenkét gazdálkodó jelentett be húsz hektárnál is kisebb szántóterületet. Ez nem nulla, de nehéz egy tizenhat éves, következetes felkészülési stratégia eredményeként bemutatni. Különösen akkor, amikor a szakértők már évekkel korábban jelezték, hogy az Alföld és a Duna–Tisza köze gyorsuló kiszáradása a mezőgazdaság mellett az ivóvíz- és energiaellátást is veszélyeztetheti. A jelenlegi kormánynak nincs felmentése. Azt, hogy megfelelően szervezte-e meg a vízellátást, időben tájékoztatta-e a lakosságot, és megtette-e a lehetséges rövid távú intézkedéseket, a Tisza-kormányon kell számon kérni. A Fidesz azonban nem tehet úgy, mintha Magyarország vízügyi és energetikai rendszere májusban épült volna fel. A hálózat állapota, a hiányzó tározók, az elmaradt nagyberuházások és a vízgazdálkodás évtizedes szemlélete elsősorban annak a politikai erőnek az öröksége, amely tizenhat éven keresztül, több cikluson át kétharmados többséggel kormányzott. A közösségi médiában feltett kérdés ezért jogos, még akkor is, ha a hozzá kapcsolt reakciószámot nem lehet teljes bizonyossággal ellenőrizni: mit építettek meg, mit halasztottak el, és ki döntött úgy, hogy az egyre gyakoribb aszályok ellenére még ráér az ország? A rövid távú válságkezelést a Tisza-kormányon, az örökölt rendszer állapotát és az elmaradt fejlesztéseket viszont a Fideszen lehet számon kérni. Orbán Viktor egyelőre nem adott érdemi, nyilvános választ arra, miért nem erősítették meg a magyar vízügyi és vízmegtartó rendszert a Fidesz tizenhat éves kormányzása alatt.

Orbánnak szegezték a kérdést: 16 év kormányzás után miért nincs felkészítve az ország a vízválságra?   … 💧 ORBÁNNAK SZEGEZTÉK A KÉRDÉST: 16 ÉV ALATT MIÉRT NEM KÉSZÍTETTÉK FEL AZ ORSZÁGOT A VÍZVÁLSÁGRA?Orbánnak szegezték a kérdést: 16 év kormányzás után miért nincs felkészítve az ország a vízválságra? Nyilvánosan kérik számon a Fidesz 16 éves vízügyi örökségét A közösségi médiában tömegek kérik számon Orbán Viktoron, hogy a Fidesz tizenhat évnyi kormányzása alatt miért nem készítette fel Magyarországot az egyre súlyosabb aszályokra és vízellátási zavarokra. A kérdés különösen kellemetlen annak fényében, hogy a volt miniszterelnök 2023-ban még arról beszélt: az ország nem szenved vízhiányban. Orbán Viktort nem sajtótájékoztatón és nem a parlamentben vonták kérdőre. Egy gyorsan terjedő közösségi médiás bejegyzésben kérdezik tőle, hogy a Fidesz 2010 és 2026 közötti kormányzása alatt miért nem erősítették meg a magyar vízügyi és vízmegtartó rendszert. A Független Nemzet beszámolója szerint a kérdést több nagy Facebook-csoport is átvette, az ezekhez kapcsolódó reakciók száma pedig meghaladta a 170 ezret. A portál ugyanakkor nem mutatta be egyértelműen az eredeti bejegyzést és az összesítés pontos módszerét, ezért ezt a számot függetlenül nem lehetett ellenőrizni. Az viszont látható, hogy a téma számos politikai oldalon és csoportban gyorsan terjed. A felháborodás hátterében nem egyetlen meghibásodott vezeték vagy átmeneti szolgáltatási zavar áll. A rendkívüli hőség, a tartós csapadékhiány és a Duna szélsőségesen alacsony vízállása egyszerre terheli az ivóvízellátást, a mezőgazdaságot és az energiatermelést. Az ország több pontján már közvetlenül is érzékelhetővé vált, hogy a meglévő rendszer nehezen képes kezelni a szélsőséges időjárási helyzeteket. A szakértők ráadásul nem most először figyelmeztetnek arra, hogy az Alföld és a Duna–Tisza köze gyorsuló kiszáradása a termőföldek mellett az ivóvíz- és energiaellátást is veszélyeztetheti. A közösségi médiában ezért nemcsak azt kérdezik, hogyan kezeli a jelenlegi kormány a kialakult helyzetet. Arra is választ várnak, hogy az előző tizenhat évben milyen országos vízmegtartó rendszert építettek ki, milyen fejlesztések maradtak el, és miért nem történt nagyobb léptékű felkészülés. Szentendrén és Pakson már kézzelfoghatóvá vált a válság Szentendre egyes magasabban fekvő részein július 30-án megszűnt vagy akadozott az ivóvíz-szolgáltatás. A városban vízkorlátozást kellett elrendelni, miközben lajtos kocsikkal és palackozott vízzel próbálták biztosítani a lakosság ellátását. Hirdetés [ ] A szolgáltatás augusztus 2-ára helyreállt, a vízkorlátozás azonban továbbra is érvényben maradt. Az eset megmutatta, hogy a tartós hőség és a megnövekedett fogyasztás egyes térségekben már rövid idő alatt komoly ellátási problémát okozhat. Pakson sem pusztán elméleti veszélyről beszélnek. Augusztus 2-ára az atomerőmű négy blokkjából az 1-es, a 3-as és a 4-es leállított állapotba került, a 2-es blokk pedig fél teljesítménnyel működött. Az Országos Atomenergia Hivatal szerint a teljesítménycsökkentéseknek nem volt negatív hatásuk a nukleáris biztonságra vagy a környezetre. A közösségi médiában terjedő állítással szemben azt még nem lehet kijelenteni, hogy az erőművet már „hetekre leállították”. Vasárnap estig egy blokk még termelt, a korlátozás időtartama pedig az időjárástól és a Duna vízállásától függ. A hetekig tartó kiesés egy lehetséges forgatókönyv, nem lezárt tény. A kialakult helyzet ugyanakkor jól mutatja, hogy Magyarország vízgazdálkodása nemcsak a mezőgazdaság vagy a lakossági vízellátás miatt fontos. A folyók alacsony vízállása az energiatermelést is korlátozhatja, így a vízhiány közvetve az egész ország működésére hatással lehet. A Fidesz ellenzékből a Tisza-kormány felelősségét hangsúlyozza. Bóka János, a párt új parlamenti frakcióvezetője szerint hosszú hetekkel korábban lehetett tudni, hogyan alakul majd a Duna vízállása. A jelenlegi válságkezelést „kapkodásnak, felkészületlenségnek és alkalmatlanságnak” nevezte. Abban igaza van, hogy a hivatalban lévő kormánynak a rendelkezésére álló előrejelzésekből fel kell készülnie az azonnali válságkezelésre. Az áramtermelés biztosítása, a vízosztás megszervezése és a lakosság időben történő tájékoztatása már a Magyar Péter vezette kabinet felelőssége. A jelenlegi kormány hivatalos névsora szerint Magyar Péter május óta Magyarország miniszterelnöke. A víziközművek, csatornák, tározók és vízmegtartó rendszerek jelenlegi állapota azonban nem néhány hónap alatt alakult ki. Bóka kritikája ezért csak a történet egyik feléről beszél: arról, hogy a jelenlegi kabinetnek mit kellett volna tennie az elmúlt hetekben. Arról már nem, hogy a korábbi kormányoknak mit kellett volna megépíteniük az elmúlt tizenhat évben. Orbán 2023-ban még azt mondta, Magyarország nem szenved vízhiányban A mostani kérdések azért is érintik érzékenyen a Fideszt, mert Orbán Viktor 2023 októberében a parlamentben még egészen más képet festett Magyarország vízügyi helyzetéről. Akkori állítása szerint Magyarországról több víz távozik, mint amennyi beérkezik, vagyis szerinte „feleslegünk” van. Úgy vélte, hogy a szükséges vízmennyiséget a csatornarendszeren keresztül bárhová el lehet juttatni, majd kijelentette: Hirdetés „Magyarország ma semmilyen vízhiányban nem szenved.” A mondat szerepel az Országgyűlés 2023. október 9-i naplójában, tehát nem utólag összevágott vagy félreértelmezett közösségi médiás tartalomról van szó. A kijelentés már akkor is erősen vitatható volt, a mostani események fényében pedig még több kérdést vet fel. Magyarország felszíni vízkészletének döntő része külföldről, a határokon át érkező folyókon keresztül jut el az országba. A hazai csapadékból származó belső megújuló készlet jóval kisebb, ezért Magyarország vízbősége nagyrészt átfolyó vízre, nem pedig helyben tárolt tartalékokra épül. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon fizikailag nincs víz. A probléma az, hogy amikor bőség van, a víz jelentős része gyorsan távozik. Amikor pedig a forró nyári hónapokban szükség lenne rá, nincs elegendő helyben megtartott készlet. A folyók alacsony vízállása, a talaj kiszáradása, valamint az elavult vagy túlterhelt hálózat ezért egyszerre képes komoly problémát okozni. A mostani helyzet is azt mutatja, hogy az országon átfolyó nagy vízmennyiség önmagában nem jelent valódi vízbiztonságot. A közösségi médiában terjedő kérdés ezért arra irányul, hogy Orbán Viktor korábbi kijelentése mellett miért nem született olyan átfogó fejlesztési program, amely országos szinten növelte volna a víz megtartását. Különösen azért, mert a súlyos aszályok és a csapadék egyenlőtlen eloszlása már évekkel korábban jelezte a probléma súlyosságát. Történtek fejlesztések, de későn és széttöredezetten Nem lenne pontos azt állítani, hogy a Fidesz-kormányok tizenhat év alatt szó szerint semmit sem tettek a vízmegtartás érdekében. Indultak helyi beruházások, 2020-ban változott a belvizek automatikus levezetésének gyakorlata, később pedig elindították a „Vizet a tájba” programot is. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság saját értékelése szerint azonban a korábbi vízmegtartási erőfeszítések széttagoltak voltak. Az országos program csak 2025-ben kapott nagyobb figyelmet, vagyis a Fidesz-kormányzás tizenötödik évében, a 2022-es és 2024-es súlyos aszályok után. A kezdeti lépték sem egy átfogó országos fordulatot mutatott. A vízborítás alatt álló területek támogatási lehetőségével 2023-ban négy gazdálkodó élt, összesen öt hektáron. Egy évvel később tizenkét gazdálkodó jelentett be húsz hektárnál is kisebb szántóterületet. Ez nem nulla, de nehéz egy tizenhat éves, következetes felkészülési stratégia eredményeként bemutatni. Különösen akkor, amikor a szakértők már évekkel korábban jelezték, hogy az Alföld és a Duna–Tisza köze gyorsuló kiszáradása a mezőgazdaság mellett az ivóvíz- és energiaellátást is veszélyeztetheti. A jelenlegi kormánynak nincs felmentése. Azt, hogy megfelelően szervezte-e meg a vízellátást, időben tájékoztatta-e a lakosságot, és megtette-e a lehetséges rövid távú intézkedéseket, a Tisza-kormányon kell számon kérni. A Fidesz azonban nem tehet úgy, mintha Magyarország vízügyi és energetikai rendszere májusban épült volna fel. A hálózat állapota, a hiányzó tározók, az elmaradt nagyberuházások és a vízgazdálkodás évtizedes szemlélete elsősorban annak a politikai erőnek az öröksége, amely tizenhat éven keresztül, több cikluson át kétharmados többséggel kormányzott. A közösségi médiában feltett kérdés ezért jogos, még akkor is, ha a hozzá kapcsolt reakciószámot nem lehet teljes bizonyossággal ellenőrizni: mit építettek meg, mit halasztottak el, és ki döntött úgy, hogy az egyre gyakoribb aszályok ellenére még ráér az ország? A rövid távú válságkezelést a Tisza-kormányon, az örökölt rendszer állapotát és az elmaradt fejlesztéseket viszont a Fideszen lehet számon kérni. Orbán Viktor egyelőre nem adott érdemi, nyilvános választ arra, miért nem erősítették meg a magyar vízügyi és vízmegtartó rendszert a Fidesz tizenhat éves kormányzása alatt.Read more

by Szerző•