Tömegről beszéltek, aztán jöttek a képek: kínos fordulatot vett a Magyar Péter elleni tüntetés
Nagy szavakkal indult a tegnapi budapesti megmozdulás, amelyet látványos utcai erődemonstrációnak szántak Magyar Péterrel szemben, ám a végére egészen más kép rajzolódott ki, mint amit a politikai kommunikáció előzetesen sugallt. A migrációs paktum elleni demonstráció résztvevői a Kodály köröndről indultak az Országház felé, a rendezvényen pedig Magyar Péter miniszterelnök neve is hamar előkerült. A beszámolók szerint a tömeg egy része hazaárulónak nevezte a kormányfőt, aki a Miniszterelnökség erkélyéről figyelte az eseményeket.
A tüntetés köré már az első pillanattól komoly politikai várakozást építettek, hiszen az ellenzéki oldal egyes szereplői és kommentelői úgy próbálták bemutatni az eseményt, mintha országos erejű tiltakozás készülne. A kommunikációban azonban nemcsak az számít, milyen hangosak a jelszavak, hanem az is, hogy hány ember áll mögöttük az utcán. I
tt kezdődött a kellemetlen fordulat a szervezők és a támogatók számára, mert miközben több helyen nagy tömegről beszéltek, a nyilvánosságra került képek és videók alapján sokaknak inkább az tűnt fel, hogy a várt hatalmas tömeg elmaradt.
A pontos létszámról nincs hiteles, hivatalos adat, ezért felelősen csak annyi mondható: a felvételek alapján nehéz lenne több százezres megmozdulásról beszélni. A látvány inkább egy jóval kisebb, néhány száz, vagy legfeljebb ezres nagyságrendű demonstráció képét mutatta. Ez különösen azért lett politikailag kellemetlen, mert a rendezvény előzetes hangulata sokkal nagyobb utcai erőt sejtetett. A valóság azonban most nem a szavakban, hanem a képeken látszott igazán.
Nagy várakozás előzte meg a tüntetést, de a látvány jóval szerényebb lett
A demonstráció politikai előzménye erős volt, hiszen az ellenzéki oldalon hetek óta éles bírálatok érik a Tisza-kormányt, különösen az uniós migrációs paktum, az állami vezetők jövője és az alkotmányos átalakítások miatt. A tüntetés ezért sokak szemében alkalmas lehetett volna arra, hogy megmutassa: van utcai ereje annak a tábornak, amely Magyar Péterrel szemben határozza meg magát. Egy ilyen helyzetben a tömeg mérete önmagában politikai üzenetté válik, hiszen egy erős utcai jelenlét azt sugallhatja, hogy az elégedetlenség már nemcsak kommentekben, hanem az utcán is tömegeket mozgat meg.
Ehhez képest a péntek esti rendezvény képei nem egy óriási, mindent elsöprő politikai tömegről szóltak. A résztvevők vonultak, skandáltak, üzentek a kormánynak, de az esemény mérete láthatóan elmaradt attól a hangulattól, amit a nagy politikai beharangozók sugalltak. A belvárosi útvonal, a transzparensek és a hangos politikai jelszavak megvoltak, de az a fajta nyomasztó tömegerő, amely egy országos politikai fordulat képét szokta kelteni, nem rajzolódott ki a felvételeken.
A közösségi médiában gyorsan meg is indult a vita. A kormányoldali és Tisza-közeli kommentelők szerint a tüntetés látványosan alulmúlta a várakozásokat. Magyar Péter saját oldalán is gúnyos hangon reagált, amikor arról írt, hogy szerinte ennyi maradt az egykori „több milliós polgári oldalból”. Ez természetesen politikai kommentár, nem független létszámbecslés, de jól mutatja, hogy a kormányfő kommunikációs lehetőséget látott a gyenge mozgósításban.
Most is ez történt. A több százezres tömegre utaló állításokkal szemben a képek és videók alapján sokkal visszafogottabb kép látszott. A helyszíni felvételek nem mutattak megtelt sugárutakat, beláthatatlan embertömeget vagy olyan sűrűséget, amely egy valóban országos tömegtüntetésnél megszokott lenne. A résztvevők jelen voltak, a jelszavak elhangzottak, a vonulás megtörtént, de a tömeg mérete nem támasztotta alá azt a képet, hogy hatalmas tiltakozási hullám indult volna.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a tüntetés politikailag jelentéktelen lett volna. Egy kisebb demonstráció is lehet hangos, üzenetértékű, és jelezheti egy tábor elszántságát. A probléma inkább az arányokkal van. Ha egy eseményt előzetesen vagy utólag hatalmas népmozgalomként próbálnak bemutatni, miközben a látvány ezt nem támasztja alá, akkor az könnyen kínos pillanattá válik. A mostani esetben pontosan ez történt: a politikai ellenfelek azonnal rácsaptak a kontrasztra, vagyis arra, hogy nagy szavak hangzottak el, de a tömeg ennél jóval kisebbnek tűnt.
Egy nagy, elsöprő erejű demonstrációnál ez a jelenet kockázatosabb kép lehetett volna, hiszen a hatalmas tömeg a politikai nyomás erejét sugallta volna. Egy szerényebb létszámú tiltakozásnál viszont inkább azt az üzenetet erősítette, hogy az ellenoldal próbálkozik, de nem tud akkora tömeget felmutatni, amekkorát a kommunikációjával sejtetni próbált. A politika sokszor képekben működik, és egyetlen erkélyjelenet, egy rövid videó vagy egy jól időzített poszt többet érhet, mint hosszú beszédek sora.
A valóság szembejött a nagyotmondással, az ellenzéknek pedig fájhat a látvány
A tüntetés tanulsága nem az, hogy nincsenek elégedetlenek Magyar Péter kormányzásával. Nyilván vannak. Egy friss, erős felhatalmazással rendelkező kormány esetében is természetes, hogy az ellenzék megszervezi magát, tiltakozik, és próbálja utcára vinni a saját táborát. A gond nem is önmagában a demonstrációval volt, hanem azzal, hogy az utcai politizálás kegyetlenül őszinte műfaj. Ott nem elég a Facebook-poszt, nem elég a hangos cím, nem elég a nagy állítás. Ott látszik, hány ember mozdul meg ténylegesen.
A péntek esti demonstráció éppen ezért inkább az ellenzéki mozgósítás korlátairól szólt, mintsem arról, hogy megingott volna a kormány utcai támogatottsága. A résztvevők jelen voltak, hangot adtak a véleményüknek, de a tömeg mérete nem támasztotta alá azt a képet, hogy országos erejű tiltakozási hullám indult volna. A politikai ellenfelek számára ez ajándékhelyzet lett, mert a képek alapján könnyen szembe lehetett állítani a nagy állításokat a szerényebb valósággal.
A politikai táborok szeretik felnagyítani a saját erejüket. Ez nem új jelenség, és nem is csak az egyik oldalra jellemző. A mostani tüntetés azonban látványos példája lett annak, mennyire vissza tud ütni, ha a kommunikáció elszakad a képektől. Ha egy rendezvényen több százezres tömegről beszélnek, de a felvételeken ennek nyoma sincs, akkor a közönség nem a jelszavaknak fog hinni, hanem a szemének. Márpedig most sokak szerint pontosan ez történt: a valóság szembejött a politikai túlzással.
A demonstráció tehát megtörtént, az üzenetek elhangzottak, a résztvevők vonultak, Magyar Péter pedig reagált. De ha az ellenzék azt szerette volna bizonyítani, hogy hatalmas társadalmi erő sorakozott fel a kormányfővel szemben, akkor ez a tüntetés aligha volt meggyőző bizonyíték. Sokkal inkább azt mutatta meg, hogy a hangos politikai kommunikáció és az utcán látható valóság között komoly különbség lehet.
A következő hetekben biztosan lesznek még tiltakozások, nyilatkozatok és politikai akciók. A péntek esti esemény azonban már most megmutatta: a nagy számokkal óvatosan kell bánni. A felvételek korában ugyanis a túlzásokat pillanatok alatt leleplezi a valóság. És ha a valóság egyszer szembejön, azt már nem lehet egyszerű kommunikációs fogással eltakarni.
