Lezárult egy több mint két évtizedes korszak a Terror Háza Múzeum és a hozzá kapcsolódó intézmények életében.
Megszűnt a Schmidt Máriához kötődő, a múzeumot és több kutatóintézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. Az átadás-átvétel befejeződött, a szervezet elszámolt a kezelésében lévő vagyonnal és eszközökkel, a feladatokat pedig mostantól állami háttérintézmény viszi tovább.
A változás nem a Terror Háza Múzeum bezárását jelenti. A múzeum és a hozzá kapcsolódó szakmai feladatok továbbra is megmaradnak, ám teljesen más szervezeti rendszerben működnek tovább.
Schmidt Mária bejelentette: lezárult az átadás
Schmidt Mária 2026. augusztus 31-én közölte, hogy 2026. szeptember 1-jén a Terror Háza Múzeum huszonnégy éves történetének egy szakasza lezárul.
Az Országgyűlés döntése alapján megszűnik az 1999-ben alapított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. Feladatait a Kulturális Vagyonkezelő Kft., a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium háttérintézménye veszi át.
Schmidt Mária röviden így fogalmazott:
„valami véget ért, valami fáj”
A főigazgató azt is közölte, hogy „az alapítvány az átadás-átvétel során a tulajdonában levő vagyonnal és eszközökkel – a jogszabályi előírások szerint – hiánytalanul elszámolt”.
[ ]
Ezzel gyakorlatilag befejeződött az alapítvány megszüntetésének egyik legfontosabb része. Már nem egy későbbi átalakításról vagy politikai tervről van szó: az elszámolás megtörtént, a feladatok átadása lezárult, a korábbi működési forma megszűnt.
A Terror Háza nem zár be, de teljesen új rendszerben működik tovább
Fontos különbség, hogy az alapítvány megszüntetése nem jelenti magának a Terror Háza Múzeumnak a megszüntetését.
A múzeum működése folytatódik. Ami megváltozott, az az intézmények mögött álló irányítási és vagyonkezelési rendszer. Az eddigi alapítványi konstrukció helyét közvetlenebb állami intézményi háttér veszi át.
A változás ráadásul nem csupán a Terror Házát érinti. Az alapítványhoz tartozott a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Kertész Imre Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet és a Habsburg Történeti Intézet is.
Ehhez a körhöz kapcsolódott az Eötvös József Intézet, a Szabad Európa Intézet és a Deák Ferenc Műhely is. Vagyis nem egyetlen intézmény mögötti szervezeti forma változott meg, hanem egy egész történeti és kulturális intézményrendszer került új működési keretek közé.
A Terror Háza tehát megmarad, de az a modell, amelyben a Schmidt Máriához kötődő alapítvány működtette az intézményrendszert, 2026. szeptember 1-jével véget ért.
Nem vezetőket cseréltek: magát az alapítványi rendszert számolták fel
A döntés egyik legfontosabb része, hogy nem egyszerűen új embereket neveztek ki a korábbi kuratóriumok helyére.
A Tisza-kormány a KEKVA-rendszer megszüntetése mellett döntött, így az érintett alapítványok korábbi közfeladatai és az állami eredetű vagyonelemek ismét közvetlenebb állami rendszerbe kerülnek.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott konstrukciójává váltak. Jelentős állami eredetű vagyon és számos közfeladat került ezekhez a szervezetekhez, amelyek működését hosszú időre kinevezett kuratóriumok irányították.
Az új kormány nem ezt a struktúrát tartotta meg új vezetőkkel, hanem a rendszert kezdte felszámolni.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábbi közlése szerint csak a minisztériumához tartozó négy alapítvány esetében mintegy 100 milliárd forint értékű vagyon került vissza az államhoz.
Schmidt Mária alapítványának megszűnése ennek a jóval nagyobb átalakításnak az egyik legismertebb eleme. A Terror Háza ismertsége miatt azonban ennél az intézménynél különösen látványosan jelenik meg, mit jelent a KEKVA-rendszer felszámolása a gyakorlatban.
