Magyarország legforgalmasabb autópályáin már ma is napi több tízezer jármű fordul meg, a Budapest környéki úthálózat terhelése pedig messze kiemelkedik az ország többi részéhez képest. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter friss országos forgalmi térképe nemcsak a főváros közlekedési központi szerepét mutatja meg, hanem azt is, mely gyorsforgalmi utak bővítése vált a legégetőbb feladattá.
Magyarország közúti forgalmának jelentős része Budapestre és a fővárosi agglomerációra összpontosul – derül ki Vitézy Dávid országos forgalmi térképéből. Az adatok szerint az M0-s körgyűrű a legterheltebb útvonal, de az M1-es, az M5-ös, az M7-es és az M3-as autópályán is naponta több tízezer jármű halad át.
A Budapest-központúság nemcsak a vasút, hanem a közutak forgalmát is erősen meghatározza – írta Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid. A személy- és áruszállításban, valamint az utak zsúfoltságában egyaránt kiemelkednek a fővárost érintő útvonalak.
A térkép a szükséges közúti fejlesztéseket is kirajzolja
Bár Vitézy Dávid posztja elsősorban a főváros-központúságra és a közösségi közlekedés szerepére helyezi a hangsúlyt, az országos térkép azonban az infrastruktúra-fejlesztés másik oldalát is megmutatja. Az adatok alapján jól látható, mely autópályák terhelése nőtt akkorára, hogy a vasúti alternatívák fejlesztése mellett a közúti kapacitások bővítése sem kerülhető el.
Az M1-es autópálya napi 68 ezres forgalma például alátámasztja, miért vált szükségessé az ország egyik legfontosabb gyorsforgalmi útvonalának már folyamatban lévő korszerűsítése. Az M1-es pályáját Budapest és a Concó pihenő között mintegy 80 kilométer hosszan hatsávossá bővítik. A beruházás során 72 hidat és felüljárót is át kell építeni vagy újjá kell építeni, mivel a szélesebb pálya már nem férne el a jelenlegi műtárgyak alatt.
